Éri Ádám

A dohányzás élettani hatásai

Az idei évben igen sok dohányos él körülöttem. Többségben lányok, és alig 20évesek… Az alábbi postot Nekik ajánlom!

A dohánylevél kémiai összetétele:

Szénhidrátok: glükóz, fruktóz, szacharóz, maltóz, dextrinek, keményítõ, nektinek, peutozánok, cellulóz, lignin. kutin. sziberin.
Nitrogéntartalmú anyagok: aminók, nitrátok, fehérjék, ammónia, amidok, alkaloidák, NIKOTIN.
Szerves anyagok: hangyasav, ecetsav, oxálsav, borostyánkõsav, fumársav, almasav, citromsav, klorogénsav, kovasav.
Festékanyagok: klorofill, karotin, xantofill, flavonok, antoklorok, antociánok, rutin.
Cserzõanyagok: inozit, kinasav, klorogénsav.
Illóanyagok: furfurát, észterek, alkoholok, terpenek, rézgyanta, gyantasavak, CIÁNOK, paraffinok.

A dohányfüst kémiai összetétele:

Gázfázis 91,2%
59% nitrogén
13,4% oxigén
13% szén-dioxid
3,2% SZoN-MONOXID
1% argon
1,6% egyéb: szénhidrogének, nitritek, furánok, CIÁNHIDROGoN, ammónia, kén és klórvegyületek

Szilárd és gõzfázis 8,2%
Dohánykátrány: BENZPIRoN, ANTRACoN, fenolok, szerves savak, aldehidek.

NIKOTIN

“A dohányban eloforduló alkaloid. Színtelen vagy halványsárga, olajszerű vegyület. Eros méreg. A mezogazdaságban rovarölo szerként alkalmazzák, a gyógyászatban származékait felhasználják az idegrendszer serkentésére. A cigaretta hatóanyaga, eros függoség alakul ki a rendszeres szívása esetén. ”

“A nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, növeli a szív munkáját. A dohányzás közben belélegzett szénmonoxid és kátrány közvetlenül károsítja az erek falát és a tüdot.”

Egy szál cigaretta átlagosan 1 gramm dohányt tartalmaz. Ez körülbelül 10 milligramm nikotint jelent, ebbõl 3-4 mg kerül be a dohányzó szervezetébe. Ez ne tévesszen meg senkit kicsi a bors, de erõs!!! Egy rendszeres dohányos szervezete óránként 20 milligramm nikotint képes elviselni. Nem dohányosnál ennél kevesebb is már rosszullétet idézhet elõ.
A nikotin lebomlása oxidációs folyamat révén megy végbe. Félóra, esetleg egy óra elteltével már a májban, tüdõben és a vesében bomlik a nikotin. A vesében tovább kiválasztódik, de ez lassabb folyamat (6-8 óra).
A dohányzásra való rászokást elõsegíti a kezdeti idõben fellépõ kellemes hatások. Javul a szellemi teljesítõképesség, aktívabbnak, frissebbnek érzi magát a dohányos. Az újabb szál cigaretta nyugtatja a központi idegrendszert. A függõség kialakulása már ekkor elkezdõdik. A dohányosnak “komfortérzése” van a dohányzástól és ez egyre jobban “követeli” az újabb cigarettát.
Egyetlen cigaretta elszívásakor kb. 2 liter füst keletkezik. Ennek egyrészét (1/3) a dohányos, a többit (2/3) a helységben tartózkodok (a dohányos is) lélegzik be. A füstben található égéstermékek és vegyületek száma meghaladja a 4000 is. A füstöt kétfelé oszthatjuk. Van fõfüst (a dohányos szívja be) és mellékfüst. Ha végiggondoljuk mindenki dohányzik a világon, ha akár egyetlen egy ember elszív 1 cigarettát. Igaz a “nem dohányzok” csak közvetve dohányoznak (õk a passzív dohányosok).A mellékfüst veszélyesebb a fõfüstnél is, mivel ezt nem szûri meg a filter.

A DOHÁNYZÁS: LASSo oNGYILKOSSÁG
A PASSZÍV DOHÁNYZÁSRA KoNYSZERÍToS: LASSo EMBERoLoS!

Dohányos barátunk fél-, egypercenként szívja meg cigarettáját. Egy cigaretta kb. 10 perc alatt ég el. Ezalatt a levegõbe kétszer több kátrány és nikotin, ötször több szén-monoxid kerül, mint a dohányos szervezetébe. A passzív dohányzás is okozhat rákot. A fõfüst 3,2 %-a szén-monoxid, ami a tüdõhólyagokon át a véráramba kerül. A szén-monoxid a vérben az oxigént szállító hemoglobinokra tapad, lehetetlenné téve így az oxigén eljutását a sejtekhez. Az egész szervezetünk kevesebb oxigént kap a szükségesnél. Csökken a szellemi teljesítõképesség, a reflexidõ, nõ az infarktus veszélye. Sok problémát okozhat a cigaretta kátránytartalma. A kátrány a légúton lerakodik és felszívódik a vérbe. A vesébe eljutva kiválasztódik és újra támad.
A cigaretta milliméterenként 5 milliárd koromszemcsét tartalmaz. A tüdõbe bejutó szemcsék lerakodnak a tüdõfalára és tönkreteszik az ott található csillókat és védõnyálkát. A cigarettafüst a beszívás elõtt a szemcséktõl kék. Kilégzéskor a fehér füst azt jelenti, hogy a káros szemcsék lerakodtak a tüdõben. A dohányosok szerint a városi levegõ szennyezettebb a cigaretta füstjénél. Még a legszennyezettebb város levegõje is sokkal tisztább a cigaretta füstjénél.

Az idõben abbahagyott dohányzás sokszor egymagában elegendõ!

4. Mûködésben!

Cigeretta

1. Hamuövezet, (elfogyasztott cigaretta)
2. Kb. 100 Celsius hõmérsékletû izzó övezet
3. Elszenesedett gyûrû
4. Szenesedõ övezet. Itt mennek végbe a kémiai folyamatok. A nikotin desztillálódik és a füstbe kerül (cigarettánként 1-3 mg). Elõször serkentõ, majd bénító hatása van. A nikotin befolyásolja a gyomor- és bélmûködést, valamint hat a nyálelválasztásra is.
5. A füst itt hûl le 30-40 Celsius fokra.
6. A filter. A káros anyagokat szûri le, de csak egyrészét. A cigaretta rövidülésével ezek az anyagok is visszakerülnek a füstbe. A filter a káros anyagoknak legfeljebb a 25%-át szûri le.

Mellékhatások, következmények

A dohányzás károsságát elsõnek 1962-ben (Angliában) és 1964-ben (Amerikában) bizonyították be. Magyarországon minden lakosra 3100 cigaretta jut egy évre. A dohányzás sok problémát okozhat egészségünkben.
Tüdõ-, gége-, ajak-, nyelv-, szájrák, érelmeszesedés, nemi zavarok. A különféle rákok legtöbbször a dohányosnál fordulnak elõ, de elõfordul passzív dohányosnál is. Különösen oda kell figyelnünk a terhes anyákra. ok nem csak saját magukat, de magzatukat is mérgezik. A magzatvízben már 4-5 perc múlva észlelhetõ a nikotin. A szén-monoxid is nagy veszélyt jelent a magzatnak és a csecsemõnek egyaránt. A dohányos terhesség hatásai még az iskolás korban is észlelhetõk. A dohányzás már a magzat megfogantatását is nehezíti. A nõknél a peteérést, a férfiaknál a spermiumok termékenységét gátolja. A havi ciklusokat meghosszabbítja és meddõséget is okozhat. Gyakoribb a terhesség alatti vérzés, vetélés és a koraszülés is a dohányos nõk köreiben. A férfiaknál a spermiumok alakját, mozgékonyságát, életképességét csökkenti. Bizonyosságot nyert, hogy már 10 szál cigaretta elszívása is növeli a “hibás” spermiumok számát.

A dohányzás mindkét nemnél a gének mutációját is okozhatja. Ez súlyos fejlõdési rendellenességhez, a magzat elhalásához és vetéléshez is vezethet. A magzat fejlõdése lelassul, az újszülött súlya, testhossza és fejtérfogata kisebb lesz. Napi 10 szál cigaretta mintegy 100 gramm testsúlycsökkenést okozhat az újszülöttnél.

A nikotinon kívül a hidrogén-cianidok is nagy veszélyt jelentenek a magzatnak. Ez ugyanis sejtméregként fejti ki romboló hatását a magzat szervezetében. A cigaretta a magzati tüdõ fejlõdését is gátolja. A koraszülés nagy hátrányt jelent az újszülöttnek. Sérülékenyebb és érzékenyebb a fertõzésekre a koraszülött. A dohányosok körében az újszülött elhalálozása is 1,5-szer gyakoribb. A szoptatási idõszak alatt elszívott napi 10-15 szál cigaretta a csecsemõ szervezetébe a mérgezõ mennyiség felét jutatja. Hatására hányás, hasmenés, vérkeringési zavar léphet fel a csecsemõnél. A dohányzás a fiatalokra is káros. Csökkenti az értelmi képességet, növeli a vérnyomást. Emellet a ember tüdeje 20-22 éves koráig fejlodik. Ha már valaki a fejlodés korai szakaszában rendszeresen dohányzik, esélye sincs, hogy teljes mértékben kifejlodjön a tüdeje…

Aki ismer engem az tudja, hogy bizonoyos kérdésekben radikális vagyok. Ez ebben a témában is igaz. on nem hogy betiltanám a dohányáruk forgalmazását és fogyasztását, de még büntetném is azt. “Nincs azzal baj”, ha valaki rombolja a saját egészséget, de azzal már van, ha ez kihat a körülötte élokre is. Nincs még egy olyan élolény a világon az emberen kívül, amelyik szándékosan károsítaná a saját életét…

Take care!